+36 30 171 2405 +36 30 554 5521
kulcs.pecs@gmail.com

brainrx

Miben tudunk
segíteni Önnek?

ADHD

A figyelemhiányos/hiperaktív zavar a leggyakoribb gyermekpszichiátriai kórképek egyike. Egy olyan, jól körülírható, gyermekkorban induló állapot, mely elsősorban koncentrációs nehézségekkel, impulzív megnyilvánulásokkal és túlmozgásos tünetekkel jár. Hosszútávon kezelés nélkül pszichológiai, érzelmi, tanulmányi, illetve szociális nehézségeket okozhat. Mivel a köznyelvben az ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder, ADHD) kifejezés meglehetősen elterjedt, a következőkben ezt a rövidítést fogjuk használni.

Nemzetközi megegyezés alapján az ADHD-t három, jól meghatározható, tizenkét éves kor előtt megjelenő tünetcsoport meglétére támaszkodva diagnosztizálják,
mint a:

figyelemzavar,
impulzivitás,
hiperaktivitás.

Nem minden érintett gyermeknél figyelhető meg mindhárom tünetcsoport jelenléte, így az ADHD-n belül a tünetek súlyozásának függvényében altípusokat is megkülönböztetünk:

kombinált,
túlnyomórészt figyelemhiányos,
túlnyomórészt hiperaktív/impulzív forma.

A diagnózis felállítása a meglévő tünetek, illetve a pszichológiai, szociális és/vagy tanulmányi nehézségek figyelembevételével gyermek- és ifjúságpszichiáter feladata. A diagnózis kialakítása során fontos az esetleges társuló pszichiátriai zavarok, iskolai készségek zavarának feltérképezése is.

ADHD

Mi alapján mondjuk azt, hogy hiperaktív egy gyerek?

A hiperaktivitás tünetcsoportja:

  • a gyermek gyakran babrál, mozog keze-lába, ültében fészkelődik
  • gyakran elhagyja helyét az osztályban, vagy más olyan helyzetekben amikor ülve kellene maradnia
  • gyakran rohangál, ugrál, mászkál, amikor (nem kéne vagy nem volna szabad) az nem helyénvaló
  • nehézséget jelen számára a nyugodt játék, akár önállóan, akár társakka
  • folyton izeg-mozog, nyugtalan, gyakran olyan „mint, akit felhúztak"
  • gyakran túl sokat beszél

A figyelemzavar tünetcsoportja:

  • nem figyel eléggé a részletekre, gondatlanságból fakadó hibákat vét
  • gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása
  • gyakran úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá
  • gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad feladatainak befejezés
  • nehézséget jelent neki a feladatok és tevékenységek megszervezése
  • elkerüli, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést igényelnek
  • elveszti a tevékenységhez szükséges dolgokat
  • könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek
  • a napi tevékenységben gyakran feledékeny

Az impulzivitás tünetcsoportja:

  • gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna
  • gyakran nehézsége van a várakozással
  • gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetés, játék során)

Kritikus korszakok:

  • óvodába való beilleszkedés
  • iskolakezdés
  • felső tagozatba kerülés időszaka

Mivel ilyenkor a gyermek egy új oktatási struktúrával, elvárásokkal találkozik, és a korábban kevésbé problémás ADHD-s tünetek előtérbe kerülhetnek. Óvodáskorban az ADHD-s gyerekek mozgásigénye feltűnő, figyelmük nehezen tartható fenn, hosszabb foglalkozásokat képtelenek végig ülni.

Iskoláskorban tipikus problémák az órán való odafigyelés nehézsége, forgolódás, nyugtalanság, az óra zavarása (bekiabálás, felszólítás nélküli válaszolás, beszélgetés), az írásbeli feladatokban történő figyelmetlen hibák, indulatkezelési nehézségek.

Az ADHD egyik leglényegesebb vonása, hogy az érintettek sokszor igen magas színvonalon és akár elmélyülten is tudnak foglalkozni mindazzal, ami érdekes, kihívó, új számukra, azaz, ami pozitív érzésekhez, érzelmekhez kötődik, vagy azt vált ki belőlük. Jellemző példája ennek, hogy akár órákig is képes legózni egy olyan gyerek, aki egyébként az ebédet nem tudja végigülni az asztalnál.

ADHD

Az időben történő diagnózis, fejlesztés, viselkedés-terápia, szükség esetén gyógyszeres kezelés által ellensúlyozható, illetve megelőzhető a normál pszicho-szociális fejlődés elakadása, olyan másodlagos károsodások kialakulása, mint a negatív énkép, a motiválatlanság, az önmagukkal kapcsolatos reménytelenség és keserűség, az állandó nyugtalanság és elégedetlenség.

ADHD

Az ADHD modern kezelésére multimodális terápiát alkalmaznak, a gyermek egyéni jellegzetességeit figyelembe véve, több részből, egyszerre több megközelítésből építik fel a kezelési protokollt. A terápiát megelőzi és sikerességének alapfeltétele a gyermek közvetlen környezetében élő egyének: a szülők, a testvérek, a rokonság és a tanárok megfelelő pszicho-edukációja. A megfelelő időben adott, megfelelően kivitelezett szakmai segítséggel, valamint kiegyensúlyozott, segítő családi háttérrel több esélyük van arra, hogy önmagukat és másokat elfogadó, együttműködésre, alkotásra és boldogságra képes, illetve alkalmas felnőttekké váljanak.

ADHD

Idegtudományi kutatások alapján kijelenthető, hogy az ADHD esetén megvalósulhat a figyelem fejlesztése, de nem mindegy hogyan. A figyelem fejlesztése akkor működik a legjobban, amikor a személy olyan feladatot végez, ami nagy figyelmet igényel tőle, ugyanakkor strukturált módon figyelemelterelő ingereket (disztraktorokat) is kap. A Jól megtervezett intenzitás, a jól strukturált disztraktorok adják az alapját a jelenleg a világon a legnívósabban működő kognitív programnak, mely átütő módon fejleszti a figyelmet. A kognitív tréning agyi struktúrát változtat meg, maradandó módon. A fejlesztés KULCSA tehát abban rejlik, hogy a megfelelő, intenzív tréninggel a szelektív figyelem megedződjön, nem pedig a kompenzációkat kell erősíteni. A KULCS Kognitív Központban is alkalmazott BrainRx agytréning az egyik leghatékonyabb kognitív képességfejlesztő program, amely kifejezetten a figyelmet és azokat a kognitív képességeket edzi és erősíti, amelyek elengedhetetlenek az ADHD kezelése során.

Diszlexia

A gyerekek különböző ütemben tanulnak meg olvasni, így teljesen normális, hogy bizonyos pontjai ennek a folyamatnak küzdelmesebbek számukra. Ám, ha gyermeked az olvasástól és az írástól kifejezetten frusztrált, lehetséges, hogy diszlexiával küzd.

Mi a diszlexia?

A diszlexia nem betegség, csupán egy a nyelvvel, beszéddel és az olvasástanulással összefüggő részképességzavar.
A diszlexiás gyerek vagy felnőtt agya másképp működik.

A diszlexia...

... idegrendszeri eredetű jelenség, amely megnehezíti, hogy valaki megtanuljon folyékonyan és pontosan olvasni.

... a nyelvi hangok felismerését és használatát is gátolja. A gyerekek sok esetben betűt tévesztenek, felcserélik azokat. Gondot okoznak az új szavak kiejtése, de a már ismert szavak felismerése is.

... egy életre szóló körülmény. A gyerekek nem növik ki a diszlexiát, de a megfelelő agytréninggel megerősíthetők az olvasáshoz szükséges kognitív képességek.

A diszlexia nem...

... nem érinti az intelligenciát - a diszlexiás gyerekek ugyanolyan okosak, mint a kortársaik.

... nem lustaság. A diszlexiás gyerekek nagyon keményen próbálkoznak, de több segítségre van szükségük az előrelepéshez.

... nem megváltoztathatatlan: célzott mentális feladatrendszerekkel, személyre szabott, jellemzően auditív feldolgozást megcélzó kognitív fejlesztőprogramokkal a diszlexiás személyek 80 százaléka tünetmentes vagy közel tünetmentes állapotba hozható.

Diszlexia oka

Bizonyos mentális képességek károsodása adja az olvasási képesség zavarát: például a vizuális és auditív magnocelluláris rendszerek sérülése, a figyelem, az információfeldolgozás gyorsaságának (feldolgozási sebesség) károsodása, kisagyi eredetű deficitek vagy a munkamemória gyengesége.

A kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a sikertelen olvasás gyökere leginkább a hallási feldolgozási képesség problémája. Az olvasási és nyelvtanulási kudarcok 80 százalékát ennek az egyetlen képességnek a deficitje okozza.

Mennyire gyakori a diszlexia?

Dr. Sally Shaywitz, a Yale Diszlexia és Kreativitás Központ társigazgatója becslése szerint a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek 80-90 százaléka diszlexiás - ez akár minden ötödik gyermekre is igaz lehet.

Állítása szerint sok diszlexiás gyermeket nem diagnosztizálnak, és az iskolai kudarc, amelyet környezeti tényezőknek vagy intelligenciának tulajdonítanak, gyakran nem diagnosztizált diszlexia. A szakértők korábban úgy gondolták, hogy a diszlexia gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál, de a jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy a diszlexia a lányokat és a fiúkat.

A diszlexia felismerése

Az iskolába lépés előtt nehéz felismerni a diszlexia tüneteit, de vannak olyan jelek, amelyek már ekkor figyelmeztethetnek, ezekre a szakemberek általában felhívják a szülők figyelmét:
• gyermeke későn kezdett beszélni
• lassan tanul új szavakat
• Kicsi a szókincse, egyhangú a beszéde
• nehezen tanul mondókákat, verseket
• ügyetlen a ritmusjátékokban
• gyakran nem érti, amit kérdezel vagy mondasz neki, sokszor visszakérdez
• beszédhibák, különösen a hosszú szavak esetén
Az iskolába lépve a diszlexia jelei könnyebben felismerhetővé válnak. Ezekre figyeljen oda:
• gyermeke jóval lassabban olvas, mint az osztálytársai
• nem igazán érti, ami le van írva
• nem jól hajtja végre az összetett utasításokat
• nehézséget okoz számára, hogy sorozatokra vagy listák elemeire visszaemlékezzen, például nehezen idézi fel egy bevásárlólista tételeit
• nehezen tesz különbséget hasonló alakzatok között, összetéveszti a hasonlóan írt betűket, szavakat (pl: dob, bob)
• nehezen különböztet meg hasonlóan hangzó szavakat (pl: bab, pap)
• feltűnően rossz a helyesírása
• nehezen tanul idegen nyelvet

A diszlexia szociális és érzelmi hatásai

Míg a diszlexiára általában úgy gondolunk, mint egy olvasási zavarra, a diszlexia a gyermek szociális és kommunikációs készségeire is hatással van. Mivel zavarhatja a szavak gyors előhívását, a diszlexia akadályozhatja a gyermek azon képességét, hogy a társaival kapcsolatba lépjen, és társas helyzetekben megfelelően reagáljon. A diszlexiás gyerekek, legalábbis amíg nem diagnosztizálják őket, gyakran frusztráltak és szégyenkeznek amiatt, hogy képtelenek megtanulni olvasni.

Érzelmi támogatás fontossága

A diszlexiás gyerekek sok esetben frusztráltnak vagy zavarban érezhetik magukat, ezért fontos, hogy érzelmi támogatást is kapjanak. Szülőként érdemes figyelni arra, hogy értékeljük az erőfeszítést, amit a kemény munkába fektet! Dicsérjük más területeken mutatott erősségeit, emlékeztessük őt arra, hogy a diszlexiának semmi köze az intelligenciához! A megfelelő önértékelés kialakítása ezekben az esetekben kifejezetten fontos és ebben szülőként nagyon sokat tudunk segíteni.

Amennyiben gyermeke esetében felmerül a diszlexia gyanúja a KULCS Kognitív Központban egy komplex kognitív felmérést, úgynevezett Gibson-tesztet alkalmazunk a részképességek felmérése és a tanulási zavarok gyökerének feltárása. A teszt eredménye alapján történik a személyre szabott BrainRx agytréning feladatainak összeállítása, amellyel célzottan fejlesztjük a szükséges kognitív képességeket.

A BrainRx program azért is nagyon különleges, kiváló minőségű olvasási program, mert az olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében sok esetben koncentrációzavar, lassú feldolgozási sebesség is jellemző, illetve a memóriában, azaz az előhívásban is különböző deficiteket találunk. A programmal fejleszteni tudjuk ezeket a részképességeket is, ezáltal kiválóan fejleszthető a diszlexiás gyermek vagy felnőtt.